Penteken a szokasos idoben, fel 7-kor keltem. Lejottunk, hogy hagyjuk a tobbieket aludni; tejcsiztem es jatszottam anyaval (internet nem leven).
Baba-mama klubba nagyon idoben indultunk, meg a kipakolasnal is segedkeztunk. Lori rogton kiszurta az ujsagpapirokkal letakart asztalt es ott ulve varta a festekeket. En a masik asztalon levo papairok fel evettem az iranyt, ahonnan egy ragasztosiftet sikerult is elmarnom, de anya hamar utolert.
Noverkem total belevetette magat a festesbe! Hatalmas nagy, szines lapokra festettek, szivacs formakkal, mig teso otletenek koszonhetoen at nem tertek a kezlenyomatra. Egy haver kisfiuval, Billy-vel egyetemben rotyogtek es festekeztek mindenfele. Kozben anya rohant hozza, hogy csak a sajat lapjara fessen, illetve torolgette az asztalt, cserelte az ujsagpapirt, mig probalt engem is szemmel tartani, hisz nem adtam fel a ragaszto megkaparintasat! Masztam ezerrel a szekekre, onnan az asztalra es ettem a picire felvagott szines papirokat, a matricakat... Anya kezdte ugy erezni, hogy begozol, igy jokora megkonnyebbulessel vette tudomasul, hogy lassan tizoraizunk.
Bananbol csak egy pici tanyernyi volt, ami el sem ert hozzam es maris elfogyott. Szerencsere volt nalunk a taskaban is egy, igy en azt majszolgattam. Aztan szomjas lettem, gondoltam, egyedul megoldom a problemam. Mentem korbe az asztal menten, es igyekeztem megszerezni masok poharat. Egyet sikerult is, de kiborult meg a szam elott. Vegul megkaptam anyatol a csoros poharam, de az megsem volt ugyanaz.
Eneklessel zartunk a vegen, amibe nagy gozzel mi is bekapcsolodtunk. Nagyon tetszett, ahogy anya mozgatja a kezeim, utanozvan a tobbieket. Mikor aztan en is akartam eneket kerni, mutogattam buzgon a kicsi kezemmel, hogy a 'Twinkl, twinkl little start' akarom, de sajnos a neni nem latott.
Jol elfaradva nagyot aludtam a babakocsiban. A csajokat hagytam nyugiban kajat venni, kacsat etetni, majd az esoben hazarohanni.
Itthon megerkezven Lori kiverte a balhet, mert le kellett vennie a csizmajat. Erre fel is keltem, meg 1 orat sem aludva.
Nyomban sirt a szam, hogy ehezem, igy anya felfuggesztette az ebed keszitest es adott egy babakajat. Azert visszatertem hozza, amint leult enni, es meg egy jo adagot benyomtam a krumplipures, csirkes ebedjebol is.
Delutan nem mentunk ki, mert megint logott az eso laba. Fent mentunk inkabb egymas idegeire! Noverem legujabb szokasa, hogy ram ugrik! Az igaz, hogy izmos srac vagyok, de ezt meg nem elvezem annyira, igy ilyenkor mindig sirva fakadok, anya meg ki es ordit Lorira.
Este muffint csinaltunk. A datolya egesz jo cucc, de csak kicsit ettem meg belole, pedig teso adogatta a ragacsos kis mancsaival. Mikor kesz lett sem csuszott jobban, csak ultem a szekemben es neztem mereven. Furdes is lett a dologbol, ami utan szuper gyorsan ajultam be.
A szopizassal amugy ugy allunk, hogy mar csak este van. A reggelitol nehezen, de megvaltunk, pedig probalkoztam egy par napig anya polojat letepni reggelente...
3 megjegyzés:
De jo kis napotok volt,jo lehetet a baba-mama kluba.Edes lehetett Lori a nagy estes kozben.Te meg Ruben ahogy megkaparintotad a italt magadnak.Otthon biztosan fincsi volt a muffin.puszika
Még jó, hogy volt nálatok banán! Hátha nem lesz így már 5 kakás pelus... :-p
Elég jól elvan Ruben a klubban, nem is tudom, hogy Máté meddig bírná nyugiban... :-o
Akkor most már nincs reggeli szopi! :-o Hajrá, majd csak megszűnik már az esti is! Biztos rossz, ennyi idő után meg főleg, de hát egyszer véget kell neki vetni!
Ja! A tó az a hatvani sóderos!!! Nincs messze tőletek sem, ha itthon lesztek!
SÓDEROdoSz... :-p
Megjegyzés küldése