2009. szeptember 2., szerda

Vedono, cipo - Ruben

Kedden anya jobban vakarozott, mint valaha. Elso utunk a gyogyszertarba vezetett, ahol egy nagyon aranyos neni adott neki kremet, ami persze nem segitett.
Utana az 1 fontosba neztunk be, mivel utolso latogatasunk mar tobb hete volt es anyanak viszketett a tenyere.
Bementunk 2 doboz zsepiert es kijottunk egy nagy zacsival. Volt rengeteg Thomasos tanyer, pohar, eteltarto, kulacs... vettunk mindenbol egyet, hogy majd legyen nekem, de Lori maris lenyulta oket. (Lehet kene meg egy szett?)
Ezutan felsetaltunk a szamitogepszerelo bacsihoz, aki szolt, hogy nem tudja kiirni a regi kepeinket dvd-re, mert nem talalja a kepeket.
Mire odaertunk, a bacsi mar hazament, mehettunk masnap vissza...
Kaptam vegre igazi cipot a labamra. A fuzoi percekre lekotottek!

Szerda reggel a korzetinel kezdtunk; anya delutanra kapott idopontot. Innen utunk ismet a szerelo bacsihoz vezetett, aki ezuttal ott volt es sikeresen megtalalta a kepeket a segitsegunkkel.
Hazafele jovet megetettuk a kacsakat. Lorit hagytuk kicsit rohanni a jatszoteren, de a sok esotol minden olyan piszkos, csuszos volt, hogy anya nem gyozte torolgetni a mancsait. Vegul ugy indultunk el, hogy anya bekototte Lorit a babakocsiba, mert meg maradni akart, de mar esett az eso.
Itthon mentunk aludni mindketten. Elsokent en keltem, Lorit ugy kellett. Nem volt boldog, nyuglodott, egeszen addig, mig engem meglatott.
Miattam kellett menni a vedonohoz. Mar 2 honapja nem voltunk, gondoltuk nezunk egy sulyt. A vedono kisse morcos volt, megkerdezte 'minek jottunk?' Na mindegy, lassan megszokjuk a 'meleg' fogadtatast. Amugy 8.200 gramm vagyok!!! Mar nem elozom meg Lorit annyival, aki igy 5 honaposan 8.000 gramm volt:)
Ezutan lelifteztunk a foldszintre, ahol pont elkaptuk a melobol erkezo apat. Leultunk a doki varojaban, ahol ropke egy ora alatt be is hivtak anyat. A bokkento csak ott volt, hogy a pottyei total eltuntek delutanra!!! Igy kb 2 perc alatt vegzett is, egy 'ilyen elofordul, ha visszternek, jojj ismet' orvosi utasitassal.
Delutan apa sutott nekunk csirket, amibol kivetelesen Lori is evett (biztos a jo magyar meznek koszonhetoen).
Mivel apank nagyon almos volt a szokatlan korai kelestol, mi -jo gyerekek modjara- felmentunk az emletre jatszani.

Aztan en kicsit elszenderedtem a nagy munkaban.


Este mar a csaladfovel kiegeszulve pancsoltunk, majd kicsit kesve, mentunk is aludni.

6 megjegyzés:

Kristóf és Maja írta...

Szegény anya, szenvedett azoktól a pöttyöktől, de jó,hogy azért elmúltak maguktól. Nincs valami barátságos idő felétek. Itt még mindig tombol a 30 fok, bár hétvégére sikeresen megjön megint a rossz idő, régi jó szokásához mérten...
Szép nagy baba vagy Ruben! Maja még mindig nincs 8kg és hamarosan 7,5 hónapos lesz. :) Puszi

csupella írta...

Ez az igazi cipő nagyon nagyfiússá varázsolt.
Az az ujjszopis alvós kép,pedig egy imádnivaló kisbabává:)

admin írta...

Állítólag fél éves korra kell súlyt dublázni, de nálatok ez már bőven megvan! A kiságyban Ruben tiszta olyan, mint Máté, én is ehhez hasonlóakat szoktam látni :-)))
Majd elugrotok még egy szett cuccért, akkor leagalább lesz mind a két gyerkőcnek és senki nem halássza el a másikét! Ez így az igazságos ám!!! ;-)

admin írta...

Gondolod, a fogacskák mocorognak??? Lehet, igazad van, mert megállás nélkül nyomkodja az ínyét Máté az ujjával... Szinte egész nap!
Akkor lehet, hogy ezért ébred sírva is a rövidke alvások után. :-o

Olivia ℇ Alexandra írta...

Klassz az alvási pozíciód! Remélem a náthád már elmúlt, nem csodálom, hogy a tejcit desszertként és nem orvosságként akarod!
Lorinak jó lett a sérója, mikor megláttam a képet, mutattam, hogy én vagyok rajta, anyu próbált meggyőzni, hogy nem, de nem hittem neki!
Puszi

admin írta...

Lehet, hogy nekem is ilyen rácsvédős praktikákkal kellene próbálkoznom, mert Máté meg nagyon baloldalas.... :-S
Sehogy nem bírom a másik oldalára "kényszeríteni". Ha jobboldalra fordítom, sírás lesz a vége!