2010. március 31., szerda

Brrrr, de hideg van! - Lori

Ma valami iszonyat hideg volt! Még a lehelletunk is lattuk!!! Az eso laba is logott, de lehet kifogytak a felhok -kb 1 het folyamatos esozes utan-, es mara már nem maradt csapadek. A szel is annyira felerosodott, hogy szinte teljesen felszaritotta az udvarunk.
Reggel 7-kor keltem, kiabaltam gyorsan anyanak, aki szaladt is kivetelesen, mert ocskes még durmolt.
Korai kelesunknek koszonhetoen idoben ertunk a baba-mama klubba. A rossz ido miatt nem voltunk sokan, de abbol is tobben az iskolas gyerekek voltak, mivel mar husveti szunet van, az anyukak hoztak a nagyobbakat is. Nagyon jo gyerek voltam, de tenyleg! Kicsit rohangaltam, majd egyedul leultem rajzolni es ragasztgatni, utana az osszes kisbabat megsimogattam, puszilgattam, daloltam nekik, a vegen pedig ugyesen enekeltem a tobbiekkel egyutt, mutogatva a dalokat.
Csak egy boltba ugrottunk be es mar itthon is voltunk. Es milyen jo, hogy ma nem csavarogtunk, mivel apank agyban talaltuk! Pont delben estunk be, amikor kezdodott a munkaideje. Azert nem volt baj, gyorsan betelefonalt a munkahelyere, majd kapkodva elkeszult.
Ebed nem csuszott, mivel a klubban az osszes fellelheto kajat benyomtam (csipsz, keksz, mazsola, suti, kuki...). Anya viszont az asztalon hagyta, felvitt minket jatszani egy oracskara, amit kovetoen -visszaterve a konyhaba- lelkesen estem a tanyeromnak.
Mivel unatkoztunk sutni kezdtunk. Egy ujabb otlet pattant ki anyam fejebol szulinapi torta kapcsan, mihez egy mezes alapot keszitettunk. Mig kesz lett benyomtam az apanak felretett ebed felet is, igy mar a sutibol nem tudtam annyit kotnyeleskedni. Az viszont nagyon bejott, ahogy anya szetvagta a mezest, mert csinalt belole egy vonatot! A bevonassal viszont olyan lassu volt, hogy furdes idore sem vegzett, de megigerte, hogy holnapra kesz lesz.
Furodni nagy kedvvel mentunk, ocskossel egyutt szepen eljatszottam. Most eloszor fordult elo, hogy nem akartunk kijonni fel oran at!

A napunk anya szerint olyan jo volt, mint mar naaagyon regota nem!!!!!! Csak neha kellett ram szolnia, de mas fele fegyelmezes nem volt. Rubennel szepen jatszottam, puszikat osztogattam, anyahoz bujos voltam (pedig az inkabb apa kivaltsaga).
Persze nem maradt el a mostansag megszokott identitas valtogatasom sem. Mar legtobbszor Ellie (a feltestverem) vagyok! Emellett mindenem az ove; zokni, cipo, konyv... Anya meg mar Debi, mum, anya, neni. A velemenyem leginkabb az oltozkodesemben nyilvanitom ki, ugyanis rajottem, hogy nekem jogom van azt felvenni, amit akarok! Igy a jovo telre vett csizmamban futtatom magam, napkozben cserelgetem a nadragaim, teso zokniait lopkodom es huzom fel...

4 megjegyzés:

admin írta...

Na! Hát tud ez a leányzó jól is viselkedni! :-)
Egy szavad sem lehet, tényleg jó napotok volt (leszámítva azt, hogy az időjárás nem túl kedvező...)!

Kristóf és Maja írta...

De jó,hogy anyának végre volt egy nyugis, vidám napja! :D:D Olyan lehangoló és elkeserítő tud lenni amikor egész nap csak veszekedni kell a gyerekkel, meg rácsapni,mert elviselhetetlenül konok és gonosz és rossz... :( Ismerjük.. De ezek a napok aranyat érnek!!!
Milyen lett a vonat torta? :)
Puszi
Maja és Kristóf

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Nagyon edes lehetsz ahogy szolitod a csaladtagokat es ahogy oltozkodsz.De jo hogy ugyesen viselkedtetek egesznap es meg a baba-mama klubba is voltatok.LOri nagyon edes lehettel hogy a gyerekekkel jatszottal,edesgetted es puszillgatad oket.Edesek lehetettek a kadban furdes kozben.puszika

Bea írta...

Hú,milyen mozgalmasan telnek a napjaitok,alíg bírtam végig olvasni.Reméljük jön most már a jó idő!!
Bencikusék
Ui:tortára kíváncsiak vagyunk nagyon,ha már így készültök rá.