2010. március 11., csütörtök

Helyzetjelentes - Lori

Kedd ejjelre Ruben is kidobta a rokat! Anya ment aludni fel 11-kor. Epp be akarta takarni ocsit, mikor valami hidegbe lepett! A felhomalyban csak ekkor latta meg, hogy ocsi -aki amugy epp ugy fekudt, ahogy elaludt- sugarban hanyt egyet. Bekesen fekudt meg akkor is, mikor szuleim nekialltak feltakaritani a tetthelyet. Utana mar morcosabb volt, mert at kellett teljesen oltoztetnie. Azert jo baba volt, mert szinte alig sirt, engem fel sem keltve, es hamar vissza is aludt anya parnajan.
Szerda reggel kakaot kovetelve rontottam be a szuleim szobajaba! Nagy meglepetesre lehurrogtak es nem adtak a gonoszok. Meg del se volt, es a konyhaban maris 5 kulonbozo innivalo allt rendelkezesemre, de nekem egyik sem kellett. Alig ittam valamit, pedig pont azt irta elo a doki bacsi.
Mielott kimentunk volna, ocsem megajandekozta anyat 3 szaros pelussal, 3 szaros kombival egyetemben.
A reggeli buta szeltol fuggetlenul gyonyoru napos idonk lett. Inkabb csak csellengtunk a varosban, megvettuk az ebedhez a halat, majd mentunk a jatszoterre. Jo nagyot hintaztunk, amit Ruben ugy elvezett, hogy majd kiesett a szajan!
Hazaerve az osok gyorsan nekialltak fozni. Az ebedbol vegre hajlando voltam enni, de csak rizst, a halacska -szemmel s szajjal- nem jott be.
Delutan anya kidolt ocsivel, en meg boltba mentem apaval. Estig meg jokat okorkodtunk, majd furdes, alvas jott.
Csutrotok fel 6-kor Ruben szenvedesere keltem. Kiszopizta anya egyik mellet, majd az egeszet visszahanyta ra! Utana meg sirt szegenyke, mert megint osszekakilta magat es at kellett oltoztetni. Kicsit ugyan meg fekudtem az ágyamba, megvartam, mig mindenki elcsendesedik, de mielott anya is visszaaludt volna, kiabaltam neki egy sort.
Lejottuk es kezdtem a szokasos kakao szovegemmel. Erre megkaptam a tegnap ejjel lefejt anyatejet, ami nem eppen az volt, amit akartam, de beletorodtem sorsomba.
Mar majdnem 11 volt, mire Ruben felkelt. Apa persze meg sem mozdult meg egy darabig. Ocsi nagyon sir, faj a pocakja es nem erzi jol magat. Azert lassan osszeszedjuk magunk es kimegyunk, mert szep ido van, es meg akarom nezni a csipogo madarakat!

4 megjegyzés:

Kristóf és Maja írta...

Hát felétek is mindig valami kórság jár! Tényleg jó lenne már véget vetni ennek a télnek. Itt most esik a hó! Március 11-én??? KÉsz katasztrófa!!! :(
Gyors jobbulást öcsi pocakjának!!! Anya a hányást utálja már a legjobban az összes betegségeben.. :s
Puszi
Maja és Kristóf

admin írta...

Ó szegények, lassan mindenkin végigsöpör a nyavaja...! Gyógyuljatok meg gyorsan!
Jó, hogy felétek csipognak a madarak, felénk meg szakad a hó (vagy havas esős valami...).

Bea írta...

ÁÁÁÁÁ gyógyuljatok már meg ti is!!!!!
Küldünk sok gyógy pusszancsot.
Bencikusék

Olivia ℇ Alexandra írta...

Jaj, ti szegények! Hát sose fogtok már megszabadulni ettől a csúnya kórságtól? Küldünk még egy adag gyógypuszit, hátha az segít.
Pusssssssssssssssz!