Na igen, turelem jo lenne anyanknak, de majd csak osszeszedi magat. Meg o az egyetlen luzer, aki meg mindig az arcuregevel szenved.
En persze nem segitek sokat rajta, mivel megint ejszakazom. Fekvest kovetoen 1-2 oraval mar fent is vagyok, es addig nem hallgatok, mig anya ki nem vesz, de akkor aztan szinte rogton kidolok. A kovetkezo olyan 5 korul van mostanaban. Uvoltok ezerrel, nem talalom a helyem, fejelem a szuleim, rajuk fekszem... tegnap apa vissza is koltozott a nappaliba a hajnal kellos kozepen.
Amugy mar halozsak nelkul alszom. Nagyon melegek az ejszakak az elmult 3-4 hethez kepest, es az en kis kazan testemnek nincs ra tobbe szuksege.
A virusfertozes tavozasaval ismet rengeteget eszek. Banant barhol meglatok, szaladok erte es mar nyomom is a szamba, csak ugy hejastul. Viszont a rinya nem szallt el, folyamataban gorbul a szam. Apa ki is akadt par napja, mert anya nem volt hajlando cipelni, o meg alukalni szandekozott...
Egy negativ oldala maradt vissza a betegsegemnek, hogy nagyon kiszaradt a borom. Lorie is ilyen volt, de az ove mar helyrejott. Nekem az arcomon nagyon csunya, erdes, piros. Kapom ra a csoda kremet, de nem igazandibol szeretem az ilyen csajos kenegetest.
Amugy anyam halad a szulinapi tortammal. Mara vegre csinalt egy probat:) Fini volt, egyulto helyunkben benyomtuk!
1 megjegyzés:
Végre már, hogy a kicsalád apraja-nagyja rendbe jött! Anya, most már rajtad a sor...!!!
Úgy látom, az éjszakáitok nem akarózik beállni. :-(
Tényleg jól néz ki az a torta! És még ha nagyon fini is... Hmmm...
Nekem (édesszájúnak) ilyet mutogatni!? :-D
Megjegyzés küldése