Meg tavalyrol... - Lorirol anya

Van par sztorim, amit meg elozo evben muvelt Lori, de anno elfelejtettem. Viszont felirtam egy papirkara, amit most megtalaltam, igy gondoltam kesve ugyan, de megorokitem oket.

• Lakberendezos aruhazban villanykortet keresunk. Meg pelusban volt kint, de itthon mar hasznalta a bilit. Szol, hogy kakilnia kell. Megpaskolom a hatsojat, hogy 'nyomjad'! Erre leul a terdemre (gugoltam), nyom par nagyot, majd felall es odamutat a gatyamra, hogy 'kakas lett'!
• Karacsonyi orulet tajan ezerrel teperunk a boltban, ami olyan forgalmas, mintha az egesz varos egyszerre lenne ott. Lori persze magat adja, edessegert ordit! Az apja elrobogott Rubennel osszekapkodni a szukseges dolgokat, hogy csinaljak valamit a gyerekkel. Nem engedtem, azt mondtam, nem kaphat nasit, mert otthon var az ebed. Magam mogott hagytam, gondolvan majd szalad utanam. Vegul jott is, egy kislany kisereteben. Itt mar olyan erzesem volt, hogy 'na ha egy gyereknek is feltunt, hogy gonosz anyakent elhagytam a gyerekem, akkor mit gondolhatnak masok?' Megszolit a kislany 'ezt apukam kuldi'. Odaad egy 1 fontost, egy doboz nyaloka kisereteben! Neztem nagyot, mire megjelent az apja is, amolyan hatalmas, karacsonyi mosollyal, unszolva, hogy fogadjam el a lovet. En probalom kezzel-labbal visszautasitani, mire az akkor mar nalam levo babakocsi tetejere teszi a pasi, majd lelep. Alltam ott vagy par percig, total szegyenbe sullyedve, mire vegre jott Dave es osszeszedett. Jo paran megmosolyogtak, hisz nem volt nehez nem kovetni az esemenyeket, amilyen hangosan draga lanyom uvoltott.
• A utolso tortenet itthoni. Rossz ido volt egesz nap, ki se tettuk labunk. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a Nagy folyamataban bantotta a Kicsit. Mar rakiabalnom, rautnom sem volt kedvem, ugy elkeseredtem az egeszen. Inkabb csak megragadtam a karjanal, elvonszoltam a lepcsoig, es kozoltem vele, hogy uljon ott, mig vegig nem gondolta, hogy mit csinalt! ( Tudom, furcsa elvarasaim vannak egy 2 eves gyerektol) Vegul maradt, egesz csondben szipogott, igy en vegre meg tudtam szoptatni Rubent. Mar o is beszunikalt a mellemen, mikor rajottem, hogy a legyet is hallom, olyan csend van! Gyorsan felkaptam Rubent, lepcsohoz szaladtam, majd probaltam nem osszeesni a rohogestol! Szegenykem ulve aludt!!! De hogyan, kitamasztott kezecskeivel, jobbra-balra dullo fejjel. Olyan edes volt, el is sirtam magam kicsit, hogy milyen idegbeteg vagyok, mikor egy aldott jo es persze gyonyoru lanyom van. Aztan meg majdnem attol sirtam, hogy nem tudtam, mit csinaljak? Ocsi szaz kilojat egy kezzel tartottam a mellemen, mig a masik kezemmel Lorit fogtam, mert melyen bealludt es nem tamaszkodott tobbet magatol. Probaltam lefektetni a lepcso, de arra kirakta a karjat. A mogottem levo mosogeprol sikerult lehalasznom a torulkozoinket es vegul abbol epitettem egy falat melle, hogy oda doljon, mig Rubent felviszem. Visszafele jovet felnyalaboltam Lorit is, bedugtam az ágyba es elveztem az egy oras csondet.