Mar a korhazban is... - Ruben

A valtozatossag kedveert: beteg vagyok!!! Anyam mar a szeme koruli karikakat se latja, olyan faradt a rossz ejszakaktol. Mar vagy 3 napja csak sirtam, sirtam, sirtam, mig nem kedd estere betetozott a dolog! Akarmit is csinaltak velem a szuleim, keservesen zokogtam.

Lorit leraktak aludni, majd apa hivta a korhazta, hogy most mi legyen? Kerdeztek egy csomo mindent, amitol anya mar kezdett kiakadni, mig probalt nem velem sirni. (Pl faj a fulem?, hany milit ittam? hany milit szopiztam? sapadt vagyok? piros?..........) Vegul odajutottunk, hogy inkabb bemegyunk a korhazba. Teso meg nem aludt, sot, majd kiugrott a borebol, amikor felkelhetett az agybol! Gyorsan feloltoztunk, hivtunk taxit, beviharoztunk. Odaerve egy nyugodt baba lettem! A szuleim neztek, hogy most mi van, de szinte meg se szolaltam. Kicsi varakozas utan bejutottunk a doktor nenihez. Megkerdezte, hogy mi a baj? Feltett o is egy millio kerdest, megvizsgalt, lazat mert. Azt mondta, hogy lenyegeben 'csak' egy virussal van dolgom, ami most nagyon nepszeru, de sajnos meg vagy 1-2 hetig is eltarthat, mig tuljutok rajta. Ekkor anyara nezett (honnan tudta, hogy o a nagy aggodo?) es kozolte vele, hogy 'igen, ez sajnos sok ejszakazassal, sirassal es anyaba kapaszkodassal fog jarni'. Vegezetul elhadarta, hogy mit es hogyan szedjek.

A kocsiban elaludtam, de ugy am, hogy az agyamba kerulesnel se keltem fel, ami nalam ritka. Azert nem voltam tul sokaig jo gyerek, mar ejfelkor lent hancuroztam, a filmet bamulo szuleimmel.

Az ejszakank egesz jo volt, 1-tol egeszen 7-ig aludtam, szo nelkul!

Szerdan 10 perc jatek utan 1 ora szenvedes, siras anyam karjai kozott volt a program. Volt, hogy mar fel se vett a gonosz, azzal a szoveggel, hogy leszakad a dereka a nagy sulyom alatt. Na erre en is leptem, elkezdtem nem enni!!! Fejhetett anyam egesz nap, eloszor 80 milit, majd 130-at..., amiket teso nagy boldogsagban benyomott. En a gyumolcs adagom ugyan elfogadtam, kb 100 mili teat is a nap folyaman, de szopizni csak este es ejszaka volt kedvem.

Ejszaka...az megert egy miset! 8-kor kidoltem, pontban 10-kor keltem uvoltve. Ha sirok, akkor nagyon faj a pocakom (?), es ugy nyuszitek, tekergek, hogy alig lehet fogni. Plusz ugy belelendultem, hogy abba sem akartam hagyni. Mar apa is hazaert, mire anyam kozolte vele, hogy hagyjon, ne is nezzen ram, kinyitottak az ablakot, beraktak az etetoszekbe es csak melloztek!!! Kb 3 perc alatt elhallgattam es csak nagy szemekkel lestem, hogy akkor most mennyi is 1+1??? Utana elfogadtam a gyogyszert, kicsit szopiztam, majd a nappaliban jatszottam egeszen ejfelig. Anyaval kettesben mentunk aludni, ami egeszen 2-ig jol mukodott. Ekkor -a hisztimre- jott apa is aludni, igy atvett es elringatott. Ezt kovetoen negyed 5-kor, fel 7-kor es harmonegyed 9-kor keltem!

Csutortok reggelre virradoan majd kicsattantam a boldogsagtol! Lori meg aludt, hisz az ejszakai bulizasom ot is fenntartotta, igy anyaval jatszottunk, rotyogtunk 10-ig.

Delelotti setankat vegigaludtam. Meg itthon is majdnem 1 orat, mikor anya elkezdett piszkalni, hogy ugyan jol vagyok-e? Jol voltam, egeszen a keltesemig.

Amugy laraktuk az agyam egy szinttel, mert egyfolytaban terdelek benne. Es rajottem, hogy jo dolog hason aludni, mert eddig ilyet kb sose probukaltam meg!