2010. július 31., szombat

A fiu, aki patakmederben jart... - Ruben

Hetunk masodik fele nemi izgalommal jart. Eloszor is a mar parszor eszlelt uj hazi allataink bebizonyitottan leteznek es szaporodnak! Ez pedig nem mas, mint a patkany!!! Kb 3 hete koltozott ki a hangos szomszed, aki az osszes szemetet az udvaraba hanyta. Nem kellett sok ido, szep lassan megjelent az ehezo banda, akik egyre tobben vannak. Nalunk par napja lattunk egyet a hatso ajtonal, es a feszerbol is hallottunk cincogast. Az onkormanyzat mar ertesitve lett, de hogy tesznek-e valamit az ugyen es mikor, azt nem tudjuk. Viszont igy nagyon keveset vagyunk a kertben, mert anyanknak kiutese van mindennemu dologtol, aminek tobb mint 2 laba van. (Ezert tartunk halakat.)
A masik izgis (ijeszto) dolog penteken tortent. Mar a nap is rosszul indult, 5-kor keltunk, mindketten. Suti sutesbe folytotta anyank banatat, amit a baba klubba szant, de odaerve kiderult, hogy 2 szulinapos gyerek is van, akiknek az anyukajuk egy rakat sutit hozott. Vegulis nem bantuk nagyon a dolgot, hazaig jol belaktunk belole, majd delben mentunk mindannyian lefekudni.
2-kor keltunk, megebedeltunk, majd ismet kimentunk. Elszaladtunk boltba, ahonnan atsetaltunk a jatszoterre. Hintazni indultunk, mikor Lori szolt anyanak, hogy nem tudja kibontani a nyalokajat. Hatrafordult hozza, epp lehuzta a csomagolopapirt, mikor egy nagyobb puffanast hallott a hata mogul! Gyorsan megpordult es azt latta, hogy a babakocsi velem egyutt legurult a patakmederbe!!!!!!!!!! (Kb 2-3 meter mely, nehol lapos, nehol egesz meredek fallal.) Enyhe szivinkfartus utan az agyat is eldobva utanam vetette magat. Az esovedo rajtam volt, igy sem en, sem a vasarolt cuccok nem estek ki, csak anya hofeher pulcsija. (Meg be is voltam kotve.) A nagyon sekely vizben visszavonszolt anya a Lorihoz kozelebbi oldalba, kivett, felvitt tesohoz, akinek a lelkere kototte, hogy vigyazzon ram, majd visszaereszkedett a kocsihoz. Jol megpakolva ugye csak nehezen, de sikerult neki kiemelnie, bar utana a koldoke meg jo sokaig fajt nagyon. (Csak ugy mellekesen megjegyzem, hogy senki, de SENKI sem segitett, amiert meg mergesebb voltam, mint a tortentekert!!! Bar megkuzdeni a lelkiismeretfurdalassal, hogy ilyet hagytam megtortenni... - szerk.)
Levezeteskent hintaztunk vagy fel orat, ahol lassacskan anyanknak is sikerult ujra mosolyt csalni az arcara.
Utana meg kicsit megizzasztottuk Lorit:
Szombaton 5-kor masztam be ismet anyam melle, aki mar morogni sem volt kepes. Majdnem vissza is aludtunk, mikor Lori kezdett el kiabalni, hoy 'kakao, kakao, kakao'!
Csak a piacra mentunk, amit 1 ora alatt megjartunk. Az egyik ok az egesz napos eso szemerkelese, ill. anyank magabiztossaganak hianya volt. Azert itthon is jol elvoltunk, delben ujra aludtunk, majd nagyokat jatszottunk fent es lent.
Mostanra mindent magam akarok enni. Kanallal vagy villaval, de inkabb nem eszek, ha nem hagynak egyedul! Es szovegelek, de nagyon!!! Egyre tobb szot ismer fel anya, amin csak nez nagyokat, mondvan, ha igy folytatom, akkor hamarabb fogok beszelni, mint Lori! (Mai peldak: 'little star', 'kérek', 'hinta')

5 megjegyzés:

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Hu ha ez nem kis izgalom volt hanem nagy izgalom.
Szegeny Ruben hogy megjarta a vizbe,anya te meg biztos majdnem roszul lettel mikor meglattad.
Hat hogy senki ne segitsen az mar roszul eshetett neked.
Hogy lehetnek ilyenek az emberek foleg ha latjak hogy nem segitenek.
.Hu anya ez jo kis nap volt.Jo lehetett a hintazas,es a klubozas is.puszika

Kristóf és Maja írta...

Jaj ti szegények! De hát anya akár hogy figyel is az ember, balesetek mindig is vannak. Nekem Kristóf 1x esett a lakásban a lépcsőről nagyot, és ott áltam mögötte 3 lépcsőfokkal... :o Denem tudtam megfogni... :( Az viszont szomorú,hogy az emberek mindenhol ennyire negatívak és egy kis segítő szándék sincs bennük.. :(
Kellemes hétvégét nektek, reméljük most felétek sem szemereg már az eső.
Puszi
Szilvi, Maja és Kristóf

Sz-K írta...

Az evés nálunk is így van ha nem ehet egyedül inkább nem is eszik csak sajnos a kanálról még rendszeresen lefordul a kaja. Én is szívrohamot kaptam volna egy ilyen patakmedertől. Én egyszer a bébihordozót ejtettem le Gergőstől, amiről írtam is annak idején a naplónkban, gondolom valami hasonlót élhettél most Te is át. Vigyázzatok Magatokra. Üdv Judit

Mátébogyó írta...

Gondolom, mennyire megijedtél! Még jó, hogy nem volt nagyobb az a meder!!! Hál' Istennek kutya baja a gyerkőcnek!
Na de ez a segítőkészség...! Elképesztő!
Lori már kondizni jár? :-P
Nem lehet elég korán kezdeni! :-)
Úgy irigykedem az önálló evés miatt...!
Bár Máté is próbálta már egyszer-kétszer a szájába dugni a kanalt, de még mindig jobban élvezi, ha ütögetheti a kanalat a tányérba. Sose lesz ebből rendes étkezés... :-o
Írtam ám! :-))

Névtelen írta...

Még mindig hatással van rám a pénteki "nagyjelenet" :(, de abban is biztos v.ok, hogy vigyáztak rátok "oda fent" azért nem lett semmi bajotok :)
Légyszi ha tudsz hívj föl. mamm