Unalmas hetvege - Lori

........................Mert en ilyen segitokesz vagyok!.........................

Csutortok reggel en suliba, apa melozni, anya es Ruben pedig hazat nezni, majd jatszohazba mentek. 

Iskola utan Amy-ekkel egyutt jottunk haza, ettunk, ittunk, mar pont nekialltunk muffint sutni, mikor szolt a nagypapajuk, hogy megy hozzajuk. Emiatt fajdalmasan hamar el kellett szakadnunk egymastol, de azon megbekeltem, hogy masnap reggel mar ujra talizunk. 

Este aztan befejeztuk a sutit, majd eszebe jutott anyamnak, megjott a balett cipom, igy azt felprobalta ram, de levennie mar nem sikerult.

Furdesig rajtam volt, majd vizbol kiszallva rogton felmarkoltam es vittem magammal aludni!

Penteken a zuhogo esoben nagy boldogsag volt meglatni kozelgo Annabelle-t!!! Osszeolelkezest kovetoen egeszen az iskolaig szaladtunk. Anyainktol elkoszontunk, akik ocsikkel egyutt baba klubolni mentek. Onnan vissza mar apankkal egyutt jottek, akivel mi besetaltunk a varosba, igy elvaltunk baratnomtol. Kicsit nezelodtunk, kicsit vasaroltunk, majd hazaszaladtunk ebedet kesziteni. Mi azalatt hangversenyt adtunk szuleinknek.

Este jol belakmaroztunk, furodtunk, apa felvitt, atoltoztetett, majd anya jott elolvasni a sulibol e hetvegere kapott konyvemet.

Szombat hajnalban aztan nagy buli kezdodott! Anya kelt 1 utan, hogy nagyon faj a hasa, mire mar hallotta is, hogy Ruben szinten mocorog, felul, majd lehanyja a parnajat!!! Gyorsan leszaladtak, anya atpasszolta ocsit a meg ebren levo apanknak, majd ment es o is konnyitett magan ugyanazon az uton. Ez mar nekem is sok volt, sirva is fakadtam, mikor hallottam, hogy apa jon felfele. Kivitt a szobambol, majd befektetett minket a nagy agyba, mialatt anya meg mindig a wc-t olelgette. Vegul nem is jott fel aludni, maradt a nappaliban, ahonnan meg parszor meglatogatta a mellekhelyiseget, mig teso magat okadta ossze kicsivel kesobb.

Reggel hamar keltunk, apanak kiabalva, de o meg probalt aludni. Lejottem kinyomozni, hogy merre van hianyzo anyank, mikor megtalaltam az ulogarnituran fekve. Erre apa lemaszott, felig aludvan csinalt nekem kakaot, Rubennek pedig teat. Aztan befekudt anyank melle es egyutt probaltak szunyokalni. Apa nem is ment aznap dolgozni, mert anya nagyon rosszul erezte magat. Ocsi mar jobban volt, bar a reggel megtalalt es hirtelen megivott izesitett vizet egy az egyben visszahanyta anya nyakaba! Csak puszit akart neki adni, hatulrol kozelitette meg, de ahogy oda hajolt, mar jott is ki a cucc... Ilyen anya szerencseje:)

A nap nehezen, lassan es unalmasan telt. (A pasik be is aludtak mese nezes kozben.)

Mivel semmit sem csinaltunk lusta apammal, anya probalta az agybol noszogatni, hogy vigyen mar ki minket. Vegul beadta a derekat, de akkor mar 3 ora is elmult. Eloszor a kertbe lettunk szamuzve, majd elmentunk a kacsakat megetetni es 'halat fogni'. Ez tetszett is nekunk, de Ruben tul meresz volt, nagyon kozel akart menni a vizhez, amiert apa visszafogta, neki nem tetszett, igy hamar vege lett a dolognak. Hazafele vettunk 'fish&chips'-et, gondolvan hanyingerrel kuzdo anyanknak mennyire fog tetszeni a szaga es hogy edzesben tartsuk ocsi gyomrat, aki minden gond nelkul bevagott egy jo adagot.

Este jatszottunk fent negyesben, majd csobbantunk egy nagyot es mar mentunk is aludni, ki-ki a sajat helyere.

Vasarnap reggelre minden ujra a regi volt, anya csinalta a kakaom, apa pedig boszen horkolt. 10 utan aztan felkeltettuk a csaladfot, mert mehetnekunk volt, de mivel a kacsalatogatas alkalmaval kilyukadt a babakocsi kereke, meg kellett foltoznia. (Egy mini, de annal erosebb tuske allt bele!) A pumpalas engem is megihletett.

Vegul addig huztuk az idot (ujabb hangversennyel),

hogy egyutt indultunk el, apat lepasszolva dolgozni, mi pedig bevasarolni. A boltbol kijovet nagy hangzavarra lettem figyelmes, ugyanis itt ma volt a Remembrance Day. Ez olyasmi, mint nálunk a halottak napja, de kicsit mégis más! 'Novemberben egy piros virággal (poppy) a kabátunkon emlékezünk meg azokról, kik értünk áldozták életük a háborúkban. A tizenegyedik hónap tizenegyedik napjának a tizenegyedik órájában hangzott fel a fegyverszünet, 1918. november 11-én, az Első Világháború végének jeleként! Aznap örökre elhallgattak a fegyverek a nyugati fronton, 4 év folyamatos háború után. Azóta minden év november 11-én 11 órakor megszólal egy harang, amit pár perces néma csend követ.'

Ilyenkor fuvos-dobos zenekar halad vegig a varoson! Pont arra mentek, amerre mi, de ennek csak anya orult, en probaltam befogni a fulem, mert tul hangos volt. (Azert Ruben jot aludt a kocsiban.)

Hazaig jo kis hisztit levagtam, arra mar ocsi is felkelt, mert olyan faradt voltam, hogy nem birtam menni! Koszivu anyam viszont valahogy nem sikerult megpuhitanom, igy kenytelen voltam a sajat virgacsaimon jonni.
Itthon nekialltunk tyukhuslevest fozni, amiben mindharman segitettunk. Alig birtuk kivarni, hogy kesz legyen, majd mikor kesz lett, en 2 igazi nagy tanyerral is benyomtam belole!!! Ocskos meg....
Delutan fent jatszottunk, mig szenvedni nem kezdtem, hogy ujra ehes vagyok, es mivel nem volt masodik, anya kitalalta, hogy palacsintazunk! A sutes utan elmosogatott, felnyirbalta a kb 2 hete vett tokot, benyomta a sutobe es ujra felmentunk. Innen mar csak 7 utan jottunk le, addig lelkesen gyakorolva egymason a 7 fogast.
A tokbol nem kertem (holnapi sutibe lesz amugyis), de egy par virsilt meg benyomtam, majd jott a mosakodas, atoltozes, meseles.