Pelenkank annyi volt, amennyiben ejszaka aludtunk, pont jokor fogyott el. Reggel en egy egeszsegugyi betetet kaptam a bugyimba, mig Ruben az elozo esti pelusat, ami csak kicsit volt pisis. Elso utunk a boltba vezetett, ahol gyorsban felkaptuk a legkisebb, legolcsobb csomagot. Az eredmenye meg is lett masnap...
Este 6-kor indultunk. Mama, Andras, Lilla es Jeni az egyik kocsiban, mi meg a mamaeban, mogottuk. Az egesz utat vegiguvoltottem, hogy ha lehet anyamat meg boldogabba tegyem.
Nagyon idoben kiertunk a repterre, ami nem volt baj, hisz annyi, de annyi ember volt ott, mint meg sose!!! Apa be is ragott, hogy milyen kicsi az epulet es miert nem dolgoznak tobben... De nem is vartunk sokat, amikor leadtuk a csomagokat, mentunk sorbaallni kovetkezo helyre (a sor vege a bejarati ajtoban volt), jott egy fiatal srac es megkerdzte beszelunk-e magyarul:) Anya hirtelen azt mondta 'yes', mire a gyerek majdnem arrebb allt. Aztan gyorsan kijavitotta, hogy 'igen', mire elorehivott minket annyira, hogy legalabb 50 embert megeloztunk!!! (Mi lett volna, ha nem beszelunk magyarul? )
Igy mar nagyon gyorsan bent is voltunk, bar nem sokra ra kezdodott is a beszallas.
Na itt meg nagyot alkottunk, hisz most eloszor eldontottuk, hogy fizetunk pluszt az elsobbsegi beszallasert (priority). Persze jo magyar modon mindenki ott preselodott a kijaratnal, szinte lehetetlen volt bejutnunk a tomegbe a nagy babakocsival. Anya -ugye mar jo idegesen- elkialltotta magat: 'HA LENNENEK SZIVESEK BEENGEDNI...' majd angolul is, mire nagy duzzogva, kettevalt a tomeg.
Az persze mellekes, hogy az ugyes legikiserok az utolso pillanatban megcsereltek az priority -
nem priority sort, mire mindenki ossze-vissza szaladt, es ismet kint rekedtunk a szelen. Aztan egyikuk elkezte kiengedni a bandat, majd az eger hangjaval 'kiabalva' megkerdezte, hogy van-e meg valaki elsobbsegivel? Anya odaszolt, hogy ha lenne szives segiteni...mire azt mondta, nem tud!
Szoval egy elmeny volt, de valahogy csak felertunk a gepre. Egesz jol is viselkedtunk, leszamitva nalam azt a majdnem egy orat, amig varakoztattak minket a palyan, bekotve a szekembe.
Az ut feletol viszont aludtam, Rubennel nagy egyetertesben.





















