Szoval kezdem az elejen: most is pont ugy lettem terhes, mint Lorinal, hogy jo benathasodtam es eszre se vettem a valtozasokat. A menzeszem keseset is arra fogtam, de most nem tartott 7 hetig (mint Lorinal), hanem mar 4.-nel gyanitottuk Dave-vel, hogy itt valami masrol lesz szo. A teszt rogton ki is mutatta, amit eloszor nehez volt elhinni, mert akkorra mar annyira beleelem magam a munkaba valo visszamenetelbe, hogy hirtelen nem is tudtam egy ujabb babaval kalkulalni.
Utana ugy gondoltuk, hogy marad minden a regiben, egy jo par honapig igy is tudok dolgozni. Csak arra nem gondoltunk, hogy olyan rosszul fogom erezni magam, hogy alvason kivul masra nem is leszek kepes... Es sajna ez a nagyon rossz kozerzet egeszen a 15. hetig megmaradt! Sosem voltam hanyos, de most meg azt is elkezdtem a 12. hettol. Akkor volt az elso uh, ami legalabb megnyugtatottt, hogy minden rendben, mert mar mindenfele ijeszto gondolatok cikaztak a fejemben, amiert olyan sokaig, annyira rosszul voltam (es meg egyszer, a 11. heten hirtelen el is ontott a ver)...
Aztan a 15., 16. hettel vege lett az allando rosszulletnek, mar nem undorodtam a kajatol, edessegtol. Sot, neha napjan ugy bekajaltam, hogy attol voltam rosszul. Addig meg egy darab edesseget sem ettem, mert nagyon nem kivantam, pedig en aztan edesszaju tudok lenni.
Ezek utan meg jol megfaztam es agynak estem. A legnagyobb bajom az volt, hogy meg mindig nem ereztem a baba mozgasat. Lorit 19, Rubent 17 hetesen mar ereztem, igy logikusnak talaltam, hogy akkor most meg hamarabb fogom. Sajna nem igy lett, de aztan a korzeti megnyugtatott, hogy akarmilyen nathas vagyok, a babanak kutya baja. Vegul a 18. heten mar repkedtek is azok a buborekok a pocakomban.
A masodik es egyben utolso uh itt Angliaban a 20 heten van. Igazan nem izgultam, mert mar ereztem, hogy rugdos a baba es szinte fogadni mertem volna, hogy lany, igy nagy meglepetest nem vartam. Persze jo nagyot koppantam, mert a tuzetes vizsgalat utan ratertunk a lenyegre, ami megmutatta a nover, hogy ebbol ugyan nem kislany, hanem kisfiu lesz!!! Lori -aki eljott velunk megnezni a bebit- rogton kikelt magabol es kozolte, hogy o akkor is kislanyt akar! En is hasonloan ereztem egy darabig, mert mar ugy bebeszeltem magamnak, hogy lany lesz, de vegul belattam, hogy teljesen mindegy, hisz mar mindkettobol van egy, ez csak a raadas lesz. Dave meg... Ruben 20 hetes uh-nal latott bargyu mosollyal fogadta a hireket es nem gyozte visszafogni magat, hogy ki ne ugorjon a borebol. Meg egy fiu leven mar ketten lesznek, akik tovabb viszik a nemet dednagypapa nevet, hisz Dave az egyetlen unoka ezzel a csaladnevvel...
 |
| Pontosan 20 hetesen |
4 megjegyzés:
Köszönöm a "hármaskáról" szóló infót és beszámolót. Örülök, hogy már jobban vagy.
Egyetértek Lorival mert én is kislányt vártam, de hát ez nem a mi kívánságunkon múlik :) mamm
Ezt nagyon jo volt olvasni,anya jaj ha tudnad hogy en Szabinaval 9 honapig naponta 5x-10x hanytam es Juliaval 3 honapig akkor azt mondanad hogy a tied semmi az enyemhez kepest es Szabinaval a terhesseg legtobb reszet korhazba perfuzioval toltottem a sok hanyas miatt.Nagyon cuki a kis bebi,en is arra szamitottam hogy kislany lesz,na de kisfiuk is edesek,hisz Ruben is milyen pici aranyos kisfiu.Lori egyedul marad kislanykent,puszika
Egészségesek legyetek, ez a fontos. Apának, meg hogy dagad a melle, hogy még egy fiú érkezik a családba :) Szegény csajok :)
A vérzésre neked mit mondtak? Kellett szedned valami gyógyszert?
Mert én mind a két lányommal véreztem, az egyikkel a 11-12. héten, a kisebbel meg a 9. héten, de hál isten nem sokáig, és kaptam rá gyógyszert is. Görcsölni sem görcsöltem.
Vigyázzatok magatokra :)
Puszi
Jo, hogy hallunk végre a picirol is! Orulok, hogy jobban vagy mar, én is nagyon szarul voltam mindekettonél, de szerencsere csak az elso 3 honapban. Együtt érzek Lorival, de az a lényeg, hogy egészséges és kisbabaként ugyis ugyanolyan lesz, mint egy lany-baba, utana meg hozzaszokik.
Varjuk a tovabbi hireket!
Puszi
Kata
Megjegyzés küldése