A hason fekvés kezd egyre hosszabb ideig menni. Az 5 másodpercről feljavítottam 2-3 percre! Ehhez persze Lori segítsége se jön rosszul.
Egyik nap –apa nagy nem tetszésére- anya elővette Lori régi ’ugrálós’ tigrisét. Én ugyan nem voltam annyira oda érte, de kedves nővérem rögtön felajánlkozott a lökésemre. Nehéz volt leállítani, de hamar abba is hagytuk a dolgot, mivel az egyik lökése alkalmával megsértődtem, és éktelen sírásba kezdtem.
És ha már a sírásnál tartunk! Akkora hangom van, hogy a szüleim ki akarnak lakoltatni!!! Nem értem mi bajuk, hisz nekik is bejön ez a szövegelős dolog, de valahogy reggelente kicsit durcásabbak:) Bár mostanság tény, hogy többet szenvedek a kelleténél, de ez a kaka miatt van! Tegnap teli tüdőből ordítottam (mellesleg Lori is), mire anya végre felvett. Nem kellett sok idő, nyomtam is kifelé a cuccot olyan szinten, hogy a pelusból, a lábamon lefolyva, a padlón kötött ki a dolog.
2 megjegyzés:
Nagyon cuki a kis tigrised:)Nem értem apukádnak miért nem tetszik?!Az,hogy Lori hintáztad benne,az is kedves dolog,bár jobb lenne ha ovatos lenne,ne keljen sírásba torkolnia a dolognak:)
A kakilás borzasztó dolog.Én is minden nap összekapok vele anyán.A kaki jönne,de megint visszatartom.:(
Inkább follyon a lábadon,mint ne jöjjön ki:)
pusz
Sziasztok!
Kicsit elhanyagoltuk az olvasást (meg a miénk írását is), de most hogy visszajöttünk a nyaralásból, mindent bepótoltunk!
Szép nagyot nőttetek! :-)
Egyébként mi is nagyot néztünk, mikor megláttuk az új babaszobát, így mi is alkottunk egy új blogot.
Puszika
Megjegyzés küldése