Mult het hetfo volt az utolso napja a nyari szunetnek. Apa szabadnapos volt, el akart vinni valahova, de vegul besertodott azon, hogy anya nemet mondott a messzi, draga otleteire, igy itthon maradt, mig mi elmentunk a tolunk 5 percre levo jatszohazba. Delbe mentunk es egeszen fel 5-ig, zarasig maradtunk. Este nem kellett minket altatni.
Kedden aztan nagy keservesen, de felkeltem. Csak kicsit sirogattam, majd mar suliba menet boldogan csacsogtam. 8:40-re kell odaerni es ertunk 3:15-re lehet jonni. Igy egy jo hosszu napunk van az eddig megszokott 2,5 ora helyett.
Delutan boldogan szaladtam az ertem jovo osokhoz, mutattam, hogy megettem mindent a vitt ebedembol, majd hazaig is ugyesen, vidaman setaltam.
Szerda reggel kevesebbet sirtam keleskor. Apa vitt, majd hozott is, ugyanolyan jo kedvvel, ures 'lunch boxxal' (az ebedes taskam hivom igy).
Csutortokon szinte kipattantam az agybol es azzal koszontottem anyam, hogy 'szeretem az iskolat'. Ruben mar reg fent volt, igy o is feloltozott es szepen elsetalt velunk. Mire vege lett a sulinak, mar nem voltam olyan boldog es az ebedembol is sok maradt. (A tanito nenik meg tavaly ev vegen szoltak, hogy ez szinte minden kisgyereknel eloforul az elejen.)
Az deritett csak jo kedvre, hogy jottek latogatoink, Bettiek, a Sheffield-i barataink. Hoztak nekunk egy nagyon egyszeru, alap babakocsit, amit anya talalt e-bay-en es vett meg 1 fontert. Mivel Bettiek nagyon kozel laknak a babakocsit arulo nenihez es mar amugy is bejelentkeztek egy latogatasra, igy megsporoltak nekunk egy utat. Csak par orat maradtak, majd kikiseruk oket, hogy megnezzuk az uj kocsijuk, amibe Ruben rogton bele akart ulni, de mivel nem engedtek es meg a mamaeba sem mehetett, egtelen uvoltesbe kezdett.
Pentek reggel apa vitt volna, mert 9-kor kezdett, de mivel nem jott le meg 5 perccel azelott sem, hogy indulni kene, anya felviharzott megnezni. Termeszetesen megint a cukra volt a ludas, ami ugy leesett, hogy anyanak izombol be kellett vesni 2 cukorkat a szajaba, majd gyorsan felkapott magara valami utcai viseletet, bedobott minket a kocsiba es mar szaguldoztunk is az iskolahoz. Ertem viszont gyalog jottek, aminek okan szinte hazaig sirtam.. Az ebedembol alig fogyott valami...
Barbi mar itt volt, mire hazaertem. Tiszteletere grilleztunk egy nagyot, mialatt anya kisuvockolta az uj babakocsink, majd kint benyomtuk a kajat. (Ott szarad mogottunk a kocsi.)
A hetvege nagy semmit tevessel telt. Csak a varosba ugortunk be, ill bevasarolni voltunk, de olyan rossz volt az ido (nagyon nagy szel volt), hogy nem mentunk semerre csavarogni.
2011. szeptember 15., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Jo kis napjaitok vannak,de sokaig tart nalatok az ovi, Gondolom nagyon keves volt arilag az a babakocsi.Nekunk is volt anno ilyen.Edesek vagytok a kepeken,es te Lori nagyon ugyes vagy hogy nem sirsz az oviba!
Mi már a babakocsi elhagyásán gondolkozunk, Ti meg most vásároltok? :-p
Ruben mikor kezd el "dolgozni"?
Megjegyzés küldése